Károsak-e az édesítőszerek?

Gondolom a legtöbbeteket az érdekel, hogy ennyire káros az édesítőszer. Hát, elég vegyesek az információk ezzel kapcsolatban. Megpróbáltam összeszedni a lényeget, egy azonban biztos, rákkeltő hatásukat nem sikerült még bizonyítani egyetlen orvosi vizsgálat során sem, ami jó hír :) .

Ja, és hogy én mit használok? Hát, bevallom, én nem sokat szoktam ezzel bajlódni, nekem a folyékony édesítőszer az, ami a legkönnyebben használható. Magyar terméket használok, mégpedig a Polisweet nevűt, nekem bevált, persze mindenki döntsön maga, ki kell mindet próbálni. :) Az, hogy melyik mennyire édes, azt a leírásban megtaláljuk, vagyis hogy mennyi csepp hány gramm cukrot helyettesít.

Két fajtát különböztetünk meg az édesítőszereknek

1. Energiát szolgáltató édesítőszerek

 
Az energiát szolgáltató édesítőszerek közé a cukor- vagy polialkoholok tartoznak: a laktit, mannit (E421), maltit (E965), szorbit (E420) és a xilit, ezek a bélbaktériumok által bonthatók, a vékonybélből azonban csak részben szívódnak fel, hasznosulásuk így részleges. Fogszuvasodást nem okoznak. Hátrányuk, hogy napi 20–30 g feletti mennyiségben fogyasztva, puffadást, hasmenést okozhatnak.

A Xilit egy természetes és teljesen biztonságos édesítőszer, nyírfakéregből készül, de számos gyümölcsben is megtalálható. Ugyanolyan édes mint a cukor és nincs semmilyen mellékíze. A xylitol nemcsak hatásosan helyettesíti az édesítőszereket, de jótékony hatást fejt ki a fogakra és a fogínyre. Lassabban szívódik fel, alig befolyásolja az inzulin-szintet és ezért cukorbetegek is fogyaszthatják. 40%-al kevesebb kalória is van benne mint a cukorban. 

A fruktóz vagy gyümölcscukor hasonló hatású, grammonként 4,1 kcal energiát tartalmaz. Előállításuk költséges, ezért viszonylag drágán vásárolható meg.

A mézben levő szőlőcukor szervezetünk számára a legfontosabb cukorféleség, amely csak a gyümölcsökben és a mézben fordul elő szabadon, molekulaszerkezetének minden átalakítása nélkül beépíthető a szervezetbe. A méz igen könnyen emészthető, nagy energia- és tápértékű élelmi anyag. 100 g méz energiatartalma 1200–1400 kJ (290–330 kcal). Ez ugyanennyi cukor energiaértékének csak 80%-a, tehát mézet fogyasztva még a felvett energiát is csökkenthetjük. A méz (csak) addig számít teljes értékű tápanyagnak, amíg fel nem hevítik, ugyanis a mézben található vegyületek közül kb. 120 hőérzékeny.

2. Energiát nem szolgáltató édesítőszerek

A szacharin édesítő hatása intenzív: édesítőképessége 200–300-szorosa a kristálycukorénak. Előnye relatív hőstabilitása, hátránya, hogy hő és forralás hatására fémes ízű, kesernyés melléktermékek keletkeznek belőle. A szacharin felszívódás nélkül ürül.

Az aceszulfám-K a kristálycukornál 130-szor édesebb, szintén főzésálló vegyület, felhasználási köre megegyezik a ciklamátéval. Enyhén kesernyés mellékíze miatt azonban elsősorban más édesítőanyagokkal kombinálva kerül forgalomba.

Az aszpartám (NutraSweet E951) igen elterjedt édesítőszer, a kristálycukornál 180-szor édesebb. Az aszpartám energiatartalma 4 kcal/g, azonban a kristálycukornál sokkal édesebb, így minimális mennyiség szükséges belőle, ez napi szinten elhanyagolható energiát jelent. Ezért szerepel az energiát nem adó édesítőszerek között.
Nem főzésálló, hő hatására édesítőhatása csökken. Számos tudományos vizsgálatot végeztek már annak érdekében, hogy megvizsgálják az aszpartám szervezetre gyakorolt hatását, de orvosilag igazolt kísérletek során nem tudták kimutatni rákkeltő, vagy egyéb betegséget okozó hatását.

"Washingtonban megvizsgálták az aszpartám élettani és toxikológiai hatásait. Megállapították, hogy egerekben, patkányokban, hörcsögökben és kutyákban még nagy mennyiségű (4000 mg/testtömegkilogramm/nap) aszpartám elfogyasztása után sem volt tapasztalható semmilyen hatás vagy kóros elváltozás. Tehát az aszpartám rákkeltő hatása kizárható. Vizsgálták továbbá, hogy van-e neurotoxikus, vagyis az idegrendszerre káros hatása. Azonban nem találtak semmiféle összefüggést az aszpartám fogyasztása és az idegrendszer működése tekintetében.

A vizsgálat bebizonyította, hogy az aszpartám az ajánlott mértékű fogyasztás mellett biztonságos, rákkeltő hatása nincs.

Milánóban szintén megcáfolták az aszpartám rákkeltő hatását. Itt 598 száj- és garatüregi, 304 nyelőcső, 1225 vastagbél-, 728 végbél-, 460 gége-, 2569 mell-, 1031 petefészek-, 1294 prosztata-, 767 veserákban szenvedő beteget vizsgáltak, kontrollként 7028 fő egyéb, nem daganatos megbetegedésben szenvedő személyt vettek be a vizsgálatba. Mindkét csoport mesterséges édesítőszer fogyasztási szokásait figyelték meg 1991 és 2004 között. A tekintélyes mintán zajló kutatás megállapította, hogy nem állt fenn összefüggés az aszpartám, a szacharin és egyéb mesterséges édesítőszerek fogyasztása és a daganatos megbetegedések között."

Jellemző ezen anyagok tudományos színvonalára, hogy az aszpartámot, egyebek között „génmanipulált" (genetikailag módosított) terméknek nevezik, holott az aszpartám egy kémiai anyag, amely gént, géneket nem tartalmaz, hiszen az csak az élő szervezeteknek a sajátsága, tehát nincs benne mit genetikailag „manipulálni".

"Az egyik vád szerint az aszpartám agydaganatot okoz. Ennek alátámasztására felhozzák, hogy az aszpartám engedélyezését követően jelentősen megnőtt az emberi agydaganatok száma az Egyesült Államokban. Ez nagyon meggyőzőnek látszik, azonban a tényleges aszpartám fogyasztás és a daganat előfordulás közötti közvetlen összefüggést a vizsgálati adatok nem támasztják alá. A daganatos betegek számának növekedése a statisztikai adatok alapján már az aszpartám forgalomba hozatala előtt megkezdődött, azzal egy időben, hogy új, hatékonyabb diagnosztikai módszereket vezettek be, aminek hatására az elváltozások már korábbi szakaszban felismerhetővé váltak. Olyan ez, mintha azt mondanánk, hogy mivel az utóbbi évtizedekben csökkent a gólyák száma és csökkent a születendő gyermekek száma is, tehát ebből következik, hogy a gólya hozza a gyereket."

A ciklamátot hőálló tulajdonságának köszönhetően ételkészítés során és befőzéshez is használják. A répacukornál harmincszor édesebb.

A Stevia (sztívia) növény hajtásai édesebbek a méznél, fogyasztásuk nem hizlal. Egészségre ártalmatlan, semmiféle káros anyagot nem tartalmaz, szinte null kalóriás. A szárított leveleiből készített őrlemény tízszer olyan édes, mint a kristálycukor. Ha pedig kivonják a leveleiből az édességért felelős molekulákat, akkor 300-szor édesebb anyagot kapunk, mint az azonos tömegű cukorból. A benne lévő – az édes ízt adó – glükozidok energiatartalma alacsony. Kapható levél, por, szirup, őrlemény és tabletta formájában.
A Stevia, mint étrend-kiegészítő serkenti a máj, a lép és a hasnyálmirigy működését, szabályozza szervezetünk vércukor-szintjét. Nem emeli meg a vércukor-szintet.

Édesítőszerek és nemzetközi jelölésük


E 420 . . . . . . . . . . . . . . . . Szorbit (szorbit, szorbitszirup)
E 421 . . . . . . . . . . . . . . . . Mannit
E 953 . . . . . . . . . . . . . . . . Izomalt
E 965 . . . . . . . . . . . . . . . . Maltit (maltit, maltitszirup)
E 966 . . . . . . . . . . . . . . . . Laktit
E 967 . . . . . . . . . . . . . . . . Xilit
E 950 . . . . . . . . . . . . . . . . K-aceszulfám
E 951 . . . . . . . . . . . . . . . . Aszpartám
E 952 . . . . . . . . . . . . . . . . Ciklaminsav és nátrium-, illetve kalciumsói
E 954 . . . . . . . . . . . . . . . . Szacharin és nátrium-, kálium- és kalciumsói
E 955 . . . . . . . . . . . . . . . . Szukralóz
E 957 . . . . . . . . . . . . . . . . Taumatin
E 959 . . . . . . . . . . . . . . . . Neoheszperidin-dihidrokalkon
E 962 . . . . . . . . . . . . . . . . Aszpartám és aceszulfám sója