NO PARA!

Igazából ennek a bejegyzésnek a Para olimpia nevet kéne adnom. Mert ebben az uccsó néhány hétben az embernek több ideje marad mindenen agyalni, így jobban előjönnek a félelmei.

Sorra is veszem őket.

Beindul a  szülés

Mostanában új fajta görcsöket, nyilallásokat, fájásokat érzek (nem fájdalmasak, csak ismeretlenek), amik eddig nem voltak. Persze mivel nincs összehasonlítási alapom, rögtön azon kezdek majrézni, hogy tuti a szülés indult meg. Gyakorlatilag bármilyen jelre képes vagyok ezt hinni. Mert mi van, ha lefekszem aludni, mikor indulni kéne inkább? Ilyenkor szakavatott barátnőmet szoktam zargatni, aki napi kétszer elmondja, hogy NYUGI!!!, észre fogod venni, ha ez már az a fájás lenne, ha elmúlik, akkor nem kell pánikolni. Ja, és " Ne izgulj, senki sem aludta át még a saját szülését." DE nem hiszek neki, mert mi van, ha én leszek a világon az első, aki átalussza? Mégis csak ciki lenne, ha egyszer csak a kórházban ébresztenének fel, hogy: "Kedves anyuka, ébredjen, mert meg kell etetni a picit!"? Különben is, az összes motivációs tréner azt mondja, hogy bármi megtörténhet, ha eléggé hiszünk benne, :) . Ha nem én majrézok, akkor mások teszik meg helyettem. Pl. nemrég az NST vizsgálaton (ahol a baba szívdobogását és a méhösszehúzódásokat nézik) olyan eredmény született, hogy azt hitték az orvosok, hogy aznap szülni fogok. Persze ez az én hibám, mert Hanna előtte való héten végig aludta a vizsgálatot, és megkértem, hogy a mostanin aktivizálja magát (egész nap bulizik, csak ilyen vizsgálatokon szeret úgy tűnni, mintha jókislány lenne). Ez sikerült annyira parádésra, hogy mehettem a kórházba ellenőrzésre. :) Mindegy, legalább a főpróba megvolt, és jól teljesítettünk a párommal.

Elszabadulnak az indulatok

Nem vagyok egyedül azzal a félelmemmel, hogy mi van akkor, ha szülés közben elgurul a gyógyszerem, és mindenkit elküldök melegebb égtájakra, üvöltözöm, hisztizek. Nagyon ciki lenne. Na jó, mégsem, legalábbis akkor és ott. Biztos nem jutna közben eszembe, hogy mennyire kínos, mert akkor bele sem kezdenék. Viszont itt kapott számomra értelmet a paraszolvencia fogalma. PARA-pénz. Vagyis, ha már az embernek sikerült egy ilyen helyzetet produkálnia, valahogy helyre lehet hozni a kapcsolatot az érintett emberekkel! Én úgy képzelem el, hogy mielőtt távozunk a kórházból, borítékokba kisebb összegeket kell elhelyezni. Rá kell írni, hogy kinek is adjuk, pl. "kopasz, idióta seggfej" (ez az orvos) vagy "hülye vén ribanc" (ez a szülésznő). Persze ehhez szükség lesz annak a segítségére, aki velünk volt a szüléskor, hogy pontosan vissza tudja idézni, kit milyen "kedves" szavakkal illettünk, mikor segítséget nyújtottak nekünk a szülés alatt. (Megjegyzés: Hannát mindenképp vinni kell magammal karban, így nagyobb az esélye, hogy fizikai bántalmazás nélkül megúszom a boríték átadásokat).

Pocak méret

Nem tudom, hogy csak az arányok miatt van, vagy tényleg nagy a pocim, de hatalmasnak néz ki. Néha azon parázom, hogy szét fog pukkanni, olyan feszes már. Gondolkodtam, hogy kéne felvételiznem a Hattyúk tavába, ahol eljátszhatnám a tóban a kis szigetecskét, de nagyon kényelmelen háton feküdni sokáig, így erről lebeszéltem magamat.

Egyéb parák

Mivel már összekészítettem mindent, Hanna dolgai is rendben vannak, már csak a kis finomhangolások vannak hátra. Mikor legutóbbi látogatáskor az ügyeleten a vajúdóban csináltak vizsgálatokat, rájöttem, hogy nagyon meleg van ott, nem biztos, hogy az odakészített és feláldozható, hosszú ujjú pamut hálóing praktikus lesz. Így elkezdtem lefejteni az ujját. Mivel elég fáradt voltam, csak a felét sikerült leszedni, és ugye még beszegni sem volt időm. Egész éjjel azon izgultam, ne most induljon be a szülés, mert nem tudok más hálóinget keríteni, és bár biztosan sok érdekes dolgot láttak a szülészeten, de szerintem a látványtól sokkot kaptak volna, hogy egy kismama félig ujj nélküli foszló szélű, félig hosszú ujjú hálóingben rohangál. Két dolgot gondolhattak volna. Vagy azt, hogy megjött Rambóné, és valamelyik dührohama alkalmával leszakította a fél ujjat, vagy valami őrült stylist feleség jött szülni, aki ötvözi a szakadt sportruházati stílust a klasszikus vonalvezetéssel. Egyik sem túl vonzó a számomra.

Szóval jól elvagyok a kis világomban, aztán már más jellegű aggódni valók jönnek :) .

A pozitív listám vagy a pozitivistám? :D

Ígértem, hogy írok egy pozitív listát is, mi a jó az áldott állapotban szerintem. 

Először is, nagyon gyorsan nő az ember haja, és dúsabb is lesz. Szóval kiélvezem a dolgot, növesztem, és magam vágok belőle mindig egy minit, mert még nem találkoztam olyan fodrásszal, aki ismerné azt a mondatot, hogy: "csak egy centit a végéből". :) Majd ráérek akkor frizkót csináltatni, mikor el kezd hullani a szoptatáskor. De addig is: Juhuuuu!

Mindenki kedvence (vagy legalábbis a nagy része a nőknek), hogy kb. 2-3 számmal is nő a mell mérete. Ha az ember egy kicsit edz is rá, nem kezd el lógni. Mit nekünk műmell, van az ingyen is!! :D

Nekem ez az utolsó 3 hónap az, ami a legkellemesebb, van energiám, nincsenek rosszullétek, tudok találkozni barátokkal, barátnőkkel. A bokám nem vizesedik, pont olyan cipő kell, mint eddig. Ruhaméretet sem kellett váltanom, inkább a pocak miatt kellett beszerezni egy-két dolgot (kismama naci, felsők, amikből nem lóg ki a hasam fele). Éljen a költséghatékonyság! Majd ha véncsajként meghízom, csak elő kell venni a kismama felsőket.

Terv szerint haladok. Belőttem előre, mikor mennyit szeretnék hízni, és tudom is tartani. Van, aki tojik rá, de én fitnessmaca vagyok, engem ez a tény örömmel tölt el. 

Időmilliomosnak lenni. Hát igen, már nem dolgozom, és van időm mindenre. Varrás, szappan-, és kence készítés, főzés, bármilyen hobbiban kiélhetem most magam. Kicsit költséges ugyan, mert mivel imádok olvasni, az elmúlt fél év alatt most járok a 28. angol nyelvű könyvnél (most heti 1,5 könyvet végzek ki), és utálom az elektronikus verziót, szóval a papír változat megrendelése nem olcsó. :( De erre szoktam mondani, sokkal jobb ilyenre költeni, mint drogra vagy piára. :)

Fő a jókedv! Hát igen, nagyon jókat nevetgélek magamon, annyira ügyetlen lettem. Minden kiesik a kezemből, mióta nem tudok lehajolni, csak szumós guggolásban. Csak hogy értsétek, itt egy kép róla..

Szóval nagyon vicces, amikor 5 percenként kell ilyen pózban kell felvenni valamit a földről. Általában, ha van 3 dolog a kezemben, abból a hordozási táv elején leejtem az egyiket, a féltávnál a másikat. Na jó, egy azért a kezemben tud maradni...

Hanna rugdosásán is jókat kuncogok, néha egy jól megnyomkodott vízágy mozgására hasonlít a hasam, úgy hullámzik. Ez akkor a legizgibb, ha éppen eszem, és nyelés közben történik a "buli" a pocimban. Jó, hogy nem készül ilyenkor fénykép rólam, csinos képeket vághatok.

Szóval így összességében teljesen jól lehet bírni ezt a terhesség dolgot, a nehezebb részekre már kevésbé emlékszik az ember, mert régebben volt, most meg jó minden. A legvégén meg ugye a szülés fájdalmát úgyis elfelejtjük (ezért többek között egy hormon a felelős), meg ha kézben van már a baba, tök mindegy, mi volt előtte. :)

Tuti velem van a baj :)

Ha az ember állapotos, ugye megpróbál minél több információt összeszedni a témában, mert jó dolog képben lenni. Kérdezgeti a szülőket, barátokat és persze ami kihagyhatatlan, az az internet. Fórumok, blogok, szakmai oldalak, az ember semmit sem hagy ki, biztos ami biztos alapon. Én is így tettem. 

De hogy miért is van velem baj?

Van néhány dolog, amit nem értek, illetve nem vagyok képes felfogni, hogy mi az értelmük. 

Az egyik ilyen a szülésterv. Azt sem tudtam, van ilyen, de egyre menőbb a dolog, mert sok szüléstörténetben olvastam. A lényege, hogy a kismama előre eltervezi és leírja, hogy ha itt a szülés ideje, akkor:

- hogy jut a kórházba,

- kit értesít (idáig teljesen oké, ez kell is, de aztán jönnek az elmebeteg dolgok).

Leírják, hogy fog zajlani a szülőszoba elfoglalása, milyen zenét fognak hallgatni, hogy a párjukkal, dúlával vagy bárkivel milyen jókat fognak beszélgetni, hogy hogyan folytatódjon le a szülés!!!, stb. Félreértés ne essék, abszolút tervezés párti vagyok, sőt hiszek abban, hogy az ember pozitív gondolatokat erősítsen magában, hogy azokat vonzza be. Ha ezt a tervet valaki magában naponta többször elolvassa, és arra koncentrál, hogy így történjen, az szuper jó! De hogy ezt a tervet odaadják a doktornak a kórházban, hogy ő így meg így akar szülni, és mi legyen a folyamata???!!! Aztán meg totál kiakadnak, hogy milyen negatív élmény volt, mert a doki nem úgy csinálta ahogy kérte... De most komolyan, ha fogorvoshoz megyünk, miért nem írjuk le neki is, hogy hogyan tömje be a fogunkat? Mert nem értünk hozzá esetleg? A szüléshez meg értünk? Én tuti körberöhögném az illetőt, aki nekem ilyet adna ha doki lennék, és megkérném, hogy vezesse le a saját szülését, de biztosítok neki tükröt is, ha meg kéne mégis császároznia magát. Nem egyszerűbb, ha van választott orvos, megbeszéljük, hogy ki mit preferál, de azért meghagyni a dokinak azt a szabadságot, hogy ha bármi gond van, akkor tegye amit jónak lát? Ha meg nincs külön doki, ott két mondatot mondani a szülésznőnek, hogy majd a dokinak adja át, ha nem vagy olyan állapotban, hogy pl. amíg lehet természetesen szülnél, és ne császározzon meg ahogy belép?

A másik egy nagyon közkedvelt szülés felkészítő anyag.

Kedves ismerősöm felhívta a figyelmemet egy szülés felkészítő CD-re. Na, gondoltam ez nekem való, szeretnék mindent tudni, ráadásul akkor hallgatom, amikor időm van rá. Egy "szakember" által összeállított és felmondott hanganyagról van szó. Nagy lelkesen megrendeltem. Mikor elkezdtem hallgatni, nem tudtam eldönteni, hogy sírjak-e vagy nevessek. Na nem azért, mert annyira megható volt vagy humoros, hanem mert annyira szánalmas volt. Szerintem minimum elvárás, hogy ha pénzért kiadok egy CD-t, legalább helyesen beszéljek (hahó, már kitalálták azt a funkciót, hogy akár mondatonként fel lehessen mondani szöveget, és javítani, ha elrontok valamit), de végig magyartalan mondatokkal, "izé" "meg ilyesmi" szavak használatával szembesültem, rengeteg ragtévesztéssel. Nagyon szeretném szó szerint idézni, de képtelen lennék újra végighallgatni, hogy megtaláljam a kedvenc részeket, így csak nagyjából tudom visszaadni a mondanivalókat (amik a színvonalat tovább erősítették): pl. a tolófájásról megtudtam, hogy mi is az (egy erős fájás, olyan mintha tolnom kéne - basszus, magamtól erre tuti nem jövök rá), vagy megtudhattam, hogy főleg a genetikán múlik, kinek mennyire könnyű a szülés (ahogyan az anyáink szültek, úgy fogunk mi is), de aztán a következő mondatban elhangzik, hogy persze egyáltalán nem biztos, hogy így lesz, mert minden szülés egyedi. Sok tippet is kaptam, mit csinálhatok teresen, mint pl. nyugodtan szaunázhatok a második trimesztertől (tényleg van olyan orvos, aki ilyet mond????) és menjek úszni nyugodtan, csak a tengert meg a tavakat hagyjam ki, főleg fertőtlenített vízbe menjek (viszont a Balatonba lehet menni - nem is tudtam, hogy azt is fertőtlenítik - mellesleg több ismerősöm is elkapott ott a vízben fertőzést és koraszülést eredményezett). Esetleg ajánlhatta volna a Széchenyi fürdőt is, mert aki ott nem kap el valamit terhesen, az tuti mindent túlél...

Az egész cd egy vicc (most lehet sokan megköveznek, de ez az én blogom és azt írok, amit csak akarok :P ), 0 tartalommal. Merem remélni, hogy más is csak áldozatul esett a dolognak, és nem tartja az évszázad művének a CD-t, mert akkor nagy lehet a gond odabent.

Az utolsó dolog pedig a dúlaság.

Látom, hogy egyre jobban elterjedt a dúlával való szülés. Dúla (aki nem tudná, mert én sem tudtam): olyan nők válhatnak dúlává, akik már átélték a szülés élményét és empatikus készségük alkalmassá teszi őket, hogy másoknak is segítsenek a vajúdáskor és a gyermekágyas időszakban.

A gondolat szép, de nekem ez egy kissé sok(k). Értem, hogy az ember ilyenkor ki van szolgáltatva, meg bizonytalan, és jól jön valaki, aki támogatni tudja. De szerintem pont ezért van az embernek egy párja (természetesen, ha ez nem adott, és előre tudjuk, hogy nincs lehetőség az apás szülésre, akkor jól jöhet egy dúla), aki fogja a kezét és ott van. Nem hinném, hogy másra szükség van. Ha nem lenne ő elég, nem nyugtat meg a jelenléte, akkor ott valami nem stimmel. Számomra elképzelhetetlen, hogy az orvos, szülésznő és a párom mellett még valaki ott "nyugtatgasson", ráadásul mi van, ha tök máshogy gondolkodik a dúla és az orvos vagy a szülésznő? Legtöbbjüknek nincs szülésznői szakképesítése (csomó dúlaképző tanfolyam van, szóval bárki lehet dúla), tehát nagyon nem mondhat a szülés alatt semmit.

Előtte a vajúdás szerintem nem tartozik egy idegenre (nekem valaki néhány hónap alatt nem lesz a legjobb barátom), utána meg van védőnő (akit ugye választani is lehet pluszban, ha mindenképp fizetni akarunk). Ha meg család terapeutára van szükség, keressünk szakembert.

Nehezen képzelem el, hogy a párom és én a szülés során bárkivel is megosztanánk az intimitást (így is lesz ott elég jövés-menés, ami pont elég).

Úgy gondolom, inkább szülésznőt válasszon az ember, és annak fizessen, mint valakinek, akinek nincs beleszólása magába a szülés lefolyásába. Nem beszélve arról, hogy a legfontosabb, hogy a doktorunkban bízzunk meg 100%-osan, vele kell megbeszélni, milyen elvárások vannak egymás felé. A legtöbb negatív szüléstörténetből, amit olvastam eddig, az derült ki, hogy nem tartották fontosnak a doki választást, és azért sikerült félre a dolog (igen, sajnálatos, de különben valóban ritka, hogy kedvesek és foglalkoznak velünk az egészségügyben) vagy bár volt doki, de nem voltak egy hullámhosszon korábban sem, de nem keresett mást. Pedig ha már fizetünk, akkor ez egy szolgáltatás, ahol igenis lehetnek elvárásaink. Ha egy fodrász elrontja a hajunkat, nem keresünk mást? (Mielőtt elfelejtem, sok helyen bent sem lehet a dúla a szülésen...)

Persze elég földhöz ragadt vagyok, és ezért ezek a dolgok valahogy nagyon távol állnak tőlem, de mintha kicsit túlzásba vinnénk a szülésre való rákészülést. Igen, én nagyon félek a szüléstől, mert még nem szültem, ismereten a dolog. Ettől még nem kell dúlához, pszichológushoz rohanni, megmondani egy szülész-nőgyógyásznak, mit csináljon. Az Érettségi előtt is halálra izgultam magam, infókat gyűjtöttem, tanultam, de eszembe sem jutott lelki tanácsadásra járni, sem tervet írni az elnöknek, hogy hogyan is vizsgáztasson le.

Anyu korában nem volt ultrahang, nem volt apás szülés, hatan voltak egyszerre a szülőszobán, és mégis boldog anyukák voltak. Koncentráljunk arra, hogy minél gyorsabb, egyszerűbb, pozitívabb szülésünk legyen, és minél hamarabb otthon legyünk a babával. Ne komplikáljuk túl. Ennyi. :)

Lehet, hogy szülés után az egész bejegyzést átírom, és követelni fogom a dúlák kötelező jelenlétét a szüléseken, miközben a remek kis szülés felkészítő CD menjen a háttérben, és az orvos pedig csak a szülésterv közjegyző előtt történő elfogadása után vezethessen le szülést. 

De addig még van egy hónap, szóval addig ez vagyok én, akivel mindig baj van :).

Megígérem, hogy legközelebb arról írok listát, miért is jó állapotosnak lenni (mert még a végén azt hiszitek, hogy egy depis kismama vagyok, aki mindenben csak a rosszat keresi :) ).

Gyors, tápláló reggeli - joghurt-alma-zab piramis

Hozzávalók

1 kis poharas natúr joghurt

egy marék dió (vagy bármilyen mag)

1 alma

40 gramm aprószemű zabpehely

Elkészítés

Az almát megpucoljuk és lereszeljük vagy aprítjuk gépben. egy kis réteget egy nagyobb pohár aljába teszünk. Ráhalmozzuk az apróra vágott diót vagy magot. Erre egy réteg joghurtot teszünk, amit még a joghurtos pohárban édesítővel összekeverünk. Majd egy zab réteg következik. Végül egy újabb réteg almapüré és így tovább, mind minden el nem fogy. 

Hagyjuk állni pár percet (mondjuk amíg a fürdőszobában teszünk-veszünk) és ehetjük is.

Terhesség alatti nyavalyák - ahogy én megélem

Mikor állapotos lettem, sokat nézelődtem a neten, hogy információkat gyűjtsek arról, mire is számítsak a terhesség alatt. Azt vettem észre, hogy az információkat nem nagyon lehet egy oldalon megtalálni, főleg, ha arra kíváncsi az ember, milyen negatív változásokon fog átmenni, amire lelkileg sem árt felkészülni. Megértem, hogy a terhesség sokak számára maga a csoda (főleg, ha sokat kellett érte szenvedni), és az is persze, de kicsit mintha túl szakrális szintre emelnék a dolgot, és mindenkinek a legcsodálatosabb időszaka az a 9 hónap, senkinek semmi baja, szinte erre az időre mindenki egy másik dimenzióban lenne.

Biztos velem van a baj, de én az áldott állapotot kicsit földhözragadottabban élem meg. És igenis vannak olyan változások, amit jó tudni és rákészülni. Úgyhogy én összeszedtem azokat, amit tapasztaltam, hátha segít másnak is, és kicsit jókedvre is derít olvasás közben. 

Nem nagyon írok terhességi heteket, mert ahogy nézem, mindenkinél máskor jönnek elő, és az sem biztos, hogy TE tapasztalni fogod / tapasztaltad a változást.

Rosszullétek

Na, én rögtön belecsaptam a lecsóba, és a "kötelező" 3 hónap rosszulléttel kezdtem pályafutásom kismamaként. Eleinte gyakorlatilag reggeltől estig tartott a hányinger, szédülés, gyengeség. Nehéz volt elhinnem, hogy sokan semmit sem éreztek, élték az életüket. Mázlisták. Csak arra tudtam gondolni, hogy remélem azon szerencsések között leszek, akiknek a 12 hét környékén ez elmúlik, és vágtam vissza a napokat a centin. Közben a rosszullétek a reggelre és estére korlátozódtak, végül csak estére. Én kipróbáltam az összes ötletet: cola, gyömbéres keksz, citromlé stb., de semmi sem segített. Gyakorlatilag fekvés volt, és WC ölelgetés. Aztán hál ég elmúlt valóban a 13 hét körül. Annyi maradt, hogy a BKV-zás egy rémálom volt, mivel ha állni kellett, rögtön el akartam ájulni, és senki sem adta át a helyet, hisz semmi sem látszik még az emberen. (Nem mintha a nagy pocakommal most olyan sokan átadnák.) Jah, és amikor ár csak havi egyszer tört rám az ájulósdi, akkor az lehetőleg olyan helyen történt, ahol állati ciki volt (hentesnél sorban állás közben, orvosi rendelőben- bár ott legalább helyben voltam :), postán, ahol kiszolgálás közben próbáltam megvizsgálni a padló állapotát).

Bőr

Előjönnek anyajegyek, kis barna pigment pöttyök főleg az arcon. Néha nem is picik. Ha véletlenül eszedbe jutna, hogy hulla fehér vagy, és mennél szoliba, akkor gondold át. Egyrészt az orvosok sem nagyon ajánlják, másrészt sosem tudni, hogy fog kinézni az arcod a végére, én nem mertem megkockáztatni.

Linia negra, vagyis az a sötétbarna csík a pocakon végig a köldök alatt (illetve olyan szerencséseknek mint én, még felette is végig). Régebben láttam egy képen ilyet, akkor azt hittem, a hasműtét utáni seb maradványa, és úgy lett terhes az illető. Akkor arra gondoltam, hogy jaj istenkém, csak nekem ne legyen ilyen. Hát nem jött össze. Ez a csík a hormonális változások miatt alakulhat ki, nekem egyik napról a másikra. Legalább beadhatom a tudatlanoknak, hogy találkoztam Hasfelmetsző Jack-el.
(Ez a kép nem rólam készült)

Persze a kötőszövet se maradjon ki a buliból. Nekem, mint aki imád sportolni, és fontosak a feszes idomok, talán ezt a legnehezebb elviselni. Mivel nem tudok most olyan edést végezni, amitől igazi terhelést kapna az izom, csak átmozgatni tudom őket, hogy ne teljesen tűnjenek el. De a vizesedés (ami hál ég nem érint egyelőre annyira, mint a nagy többséget - végre valami!!) miatt plöttyedtnek érzem az egész combomat, fenekemet. Arról ne is beszéljünk, hogy mennyire naribőrös lesz. Pedig továbbra sem zabálok édességet, és kisebb kilengésekkel odafigyelek, mit eszem. Ez úgy látszik a korral jár :( . De sebaj, majd Hanna születése után lesz hová fejlődni!

Ide gyorsan beteszem a mell növekedését is. Végre egy pozitív dolog, ezt szerintem mindenki élvezi. :) . Kár, hogy nem marad így.

A poci növekedése elég ijesztő tud lenni, így nyolc hónap után nekem jó vékony már a bőröm, látszanak az erek, egy low budget horror filmbe simán elmehetnék zombinak. :)

Egy a fontos, hogy folyamatosan kenegessük magunkat jó zsíros krémmel, mert bár azt mondják, hogy genetika a stria kialakulása, azért csak számít, hogy rugalmas-e a bőrünk. Nem kell százezrekért krémet venni, én már évek óta magamnak készítem őket, de aki nem tudja ezt megoldani, akkor is elég egy-két olajat összekeverni, és estére bekenni magunkat. Olcsó, és sokkal hatásosabb, mint a kemikáliával megspékelt neves termékek.

Anyagcsere, vérkeringés

Az ugye jól lelassul. Viszont erre van megoldás! Na ezért jó  a torna (mert ugye arra nem jó, hogy most legyen belőlünk fitness modell). Azt vettem észre, ha tornázom, minden oké, ha nem, akkor sajnos érezhető a lassulás. Szóval ajánlom mindenkinek a mozgást, heti 4-szer. Ha nem dolgozol már, bele kell férnie az időbe. A mozgás a vérkeringésnek is jó, és annak megfelelő működésére nem csak nekünk, hanem a babának is nagy szüksége van ebben az időszakban. Ajánlom Belényi Beáta 3 terhestorna videóját. Nem annyira megerőltető, de hasznos. Egymás után végig lehet csinálni őket. Neten rá tudtok keresni.

Mielőtt elfelejtem, ide tartozhat a jó kis aranyér megemlítése is. Legalább ezt elkerültem eddig. :)

Szőrnövekedés

Nézzük a pozitív oldalát. Juhuu, most kell kiélvezni, hogy nő a hajunk és dúsabb! :) Akinek eddig nem nőtt, most fog. Persze ez sem tart örökké, és szoptatáskor kihullik, amit csak kis időre kölcsön kaptunk, de legalább addig örüljünk neki! :)

Ami kevésbé kellemes, hogy a pocin és egyéb helyeken is jobban kezd nőni a szőr, illetve a pihék is megerősödnek. De szintén jó hír, hogy a terhesség után visszaáll a növekedés üteme. Addig fonjuk be, az divatos :) .

Kéz zsibbadása, csukló nyilallások

Ez is egy fini dolog. Semmit sem csinálok, de a következő másodpercben egy nagyot belenyilall a csuklóba, és onnantól egy fél napig mozdítani sem bírom. Aztán hirtelen elmúlik. A zsibbadás nálam ritka, de sok helyen írják, hogy gyakori probléma.

Légszomj, mellkasi fájdalmak

Nekem sikerült ezzel ügyeleten kikötni. Mikor először éreztem hogy nem nagyon kapok levegőt, és fáj a mellkasom teteje, akkor nagyon bepánikoltam. Azt írták, 30 hetes kor után lehet ilyen tünet, hát nekem kb. a 22-en már volt, ezért féltem, hogy ez vmi más. De azt mondták, nincs baj, és csak kicsi vagyok, ezért már most nincs elég helye a tüdőmnek normálisan tágulni. Azóta folyamatosan nincs levegőm, de megszoktam. Gondolkodom rajta, hogy szülés után megmászom a  Mount Everestet, a magaslati levegő miatti oxigén hiány már tuti nem fog problémát okozni. :)
Arról ne is beszéljünk, hogy lehajolni nagyon fájdalmas, marad a leguggolás. Végül is jó fenék gyakorlat. :)

Ide sorolnám az esti orrdugulásokat is. Így is orrsövény ferdülésem van, csak az egyik lyukon kapok levegőt, de estére egyiken sem. Orrspray nélkül nem bírok aludni. Az esti cseppentés már drogozásnak hívom, mert tényleg nem tudok most nélküle meglenni.

Babamozgások okozta rángások

Nagyon vártam milyen lesz, mikor végre megmozdul Hanna. Azt mondta mindenki, először kis kaparászást vagy buborékozást fogok érezni. Hát nem. Hanna rögtön elég erőteljes rúgásokkal, ütésekkel kezdett, olyan volt, mintha iszonyat erősen tikkelt volna a hasizmom. Ez azóta sem változott, csak erősebb lett, főleg éjszakai műszakban nyomja előszeretettel a kisasszony, amikor én már elvileg aludnék. Valószínűleg valamiféle K1-es otthoni bajnokságra készül, mert tartja magát a pihenés, étkezés, edzés szent hármasához, és nem nagyon tehetek ellene semmit. :)

Na, szerintem elég ennyi ijesztő dolog egy bejegyzésbe, de természetesen nyugodtam lehet hozzákommentelni további tapasztalatokat, hogy minden szörnyűség egy helyen meglegyen :) . 

Egészségesebb táplálkozásra átszoktató csirkesült zöldségekkel

Ezt a receptet azoknak ajánlom, akik eddig nem válogatták meg, mit esznek, de most úgy döntöttek, hogy tesznek valamit az egészségükért, és egy kicsit jobban oda akarnak figyelni az étkezéseikre. Tudom, hogy ez nem egyszerű feladat, nem megy rögtön a száraz csirkemell evészet. Ezzel az étellel könnyebben át tudjuk magunkat szoktatni, ráadásul nem igényel nagy munkát.

Hozzávalók

3 egész csirkecomb

fűszerek (pl. só, bors, kurkuma, citromfű vagy rozmaring)

600 g fagyasztott zöldség (amiben répa, brokkoli és karfiol van, de persze lehet csak az egyik féle is)

Elkészítés

A combokat kettévágom alsó és felső combra. Kivételesen a bőrét rajta hagyom, és befűszerezem. Egy agyagedénybe vagy jénaiba beleszórom a mirelit zöldségeket, még fagyottan. Ráöntök fél dl vizet. Csak egy ici-picit sózom, mert a csirkéből elég íz fog lecsöpögni rá. A tetejére ráteszem a combokat, lehetőleg bőrével lefelé. 

A sütőt 180 fokra állítom, és a ételt a középső szintre beteszem (ne legyen magasan, mert meg fog égni kívül, de belül nyers maradhat). Kb. 40 perc után fordítsuk meg a combokat a tálban, hogy bőrével felfelé legyenek, és tegyük feljebb a sütőben. További 20 perc kell neki, és szépen megsül a bőre, akkor van kész.

Természetesen a bőre nélkül fogyasszuk el a csirkét, csak azért hagytuk rajta, hogy az ízét gazdagítsa, illetve a zöldségek is kellemesebbek legyenek. Köretnek meg az alatta megpárolódott zöldségeket együk.

A következő lépcső, hogy már bőre nélkül sütjük meg a csirke darabokat. Az utolsó variációban pedig jöhet a csirkemell a comb helyett, addigra már nem lesz annyira idegen az állaga, íze.