Többen kérdeztétek, hogy hogy állunk a nagy átalakulással.
Igazából ott, hogy a versenyek miatt nem tudtam vállalni az ételkészÍtést Ritusra is, Így 9 hónap után el kellett engednem a kezét. De valójában ilyen az élet is, valószÍnűleg, ha segÍtséget kértek egy személyi edzőtől, az nem egy életre szól a legtöbb esetben, hanem addig, mÍg nagy magabiztossággal nem csináljátok a gyakorlatokat, és magatoktól el tudjátok dönteni, mit és mikor lehet enni. Aztán már ti irányÍtjátok a saját életeteket, ha újabb kérdés merül fel, akkor arról kikéritek egy szakember véleményét, de már önállóan is tudjátok ezt az életmódot folytatni. Olyan ez, mint egy tanár - diák viszony, és egyszer eljön az idő, mikor elballag a tanÍtvány. És az már rajta fog múlni, mihez kezd az iskolában kapott tudással.
Azért nem árulok el nagy magánéleti titkot, hogy Ritus megtalálta a módját anyukaként és dolgozó emberként, hogy mindemellett jusson idő heti 5! edzésre. Mégpedig hétköznap hajnalban felkel, és munka előtt egy 50 perces edzést iktat be a vállalat melletti edzőteremben. Így munka után el tud menni ugyanúgy a gyerkőcért az oviba, és nem kell lemondania a mozgásról. Szóval hölgyeim és uraim, lehet utána csinálni. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése