Amikor minden sínre kerül...
Azt szokták mondani, hogy a türelem rózsát terem. Meg hogy az akarat mindent legyőz. És hogy ezt most miért is említem? Mert ismét elkezdtünk fogyni!!!! Juhééé!
A siker titka, hogy nem szabad feladni! Perzse kicsit megzavartuk a szervetetét Ritának, volt olyan nap, amikor jóval több szénhidrátot kapott, mint máskor, aztán hirtelen minimálisra vittük le az értékét. A lényeg, hogy hét végére ugyanaz a szénhidrát, fehérje és zsír mennyiséget kapja meg, amit az eddigiekben. Csak a napi elosztáson változtattunk.
Na, de egy kicsit térjünk vissza arra, hogy: miért is állt le a fogyás? Azt már megtárgyaltuk, hogy az elején könnyű sokat fogyni, ilyenkor távozik sok víz, és ugye egy idő után a szervezet alkalmazkodik az új tápanyag mennyiséghez és minőséghez. DE, nálunk nemcsak, hogy stagnálás következett be, hanem picit vissza is híztunk. Szeretném leírni, mi is történt, és ti mi az, amit ne kövessetek el hibaként.
Ha hirtelen lelassul a fogyás mértéke, az pszichésen is borzasztó rossz. Ezért az ember elkezdi magát még jobban sanyargatni, kihagy étkezést, elkezd csak salátán élni. De ez az egyik lehető legrosszabb dolog, amit tehetünk. Mert akkor a mi kis diétánk átcsap éhezésbe, felborul a tápanyagok megoszlási aránya, a szervezetünk el kezd pánikolni, hogy nem jut megfelelő táplálékhoz, és megpróbál amit csak lehet, tartalékolni. Kicsit hülyén hangzik, de enni kell ahhoz, hogy fogyjunk, szóval ne vonjuk meg magunktól azt, ami a szervezet számára elengedhetetlen.
Egyik nap együnk több szénhidrátot, másikon annyival kevesebbet, kicsit hintáztassuk meg a bevitt tápanyagokat, zavarjuk össze a szervezetünket :). Ha mindig ugyanazt a mozgást végezzük, váltsunk valami újra, ami a szervezetünk számára ismeretlen. Minden egyes mozgás máshogy dolgoztatja meg a szervezetet, ha főleg aerobic, spinning típusú órákra járunk, sulyzózzunk egyik helyett egy kicsit, vagy nézzünk más dinamikájú órát.
Ja, és mielőtt elfelejtem, 80,9 kilók vagyunk. :)
Szóval lassan meglesz az első tíz kilónk.
